Babérmeggy, ültetéstől a szaporításig
A babérmeggy ragyogóan érzi magát az erkélyen vagy a teraszon, vagy akár sövényként a kertben. Jelentéktelen fehér virágaiból őszre fekete bogyók fejlődnek.
Babérmeggy bemutatása
A babérmeggy vagy ‘balkáni babérmeggy’ annak köszönheti nevét, hogy levele a babérra (Laurus) hasonlít, míg feketés-piros termése enyhén hosszúkás meggyre (Cerasus) emlékeztet. E két szó összetételéből alakult ki a babérmeggy (‘Laurocerasus’) elnevezés.
A babérmeggy a Balkán-félsziget keleti részéről, illetve Elő-Ázsiából származik. A növénynek több fajtája ismert. A Kaukázusban honosak például a nagylevelű, kevésbé télálló fajták. Az apró levelű, erőteljesebb fajták ezzel szemben a Balkán félszigeten terjedtek el. Ma már azonban Dél- és Nyugat-Európában is található vadon növő babérmeggy. Ezek a változatok tökéletesen alkalmazkodtak a téli fagyokhoz.
Régi növény
Hiteles forrásból tudjuk, hogy Clusius (eredeti nevén: Charles de I’Ecluse), híres francia botanikus 1583-ban babérmeggyet kapott Konstantinápolyból. A számára mindaddig ismeretlen növényt nem csak felnevelte (ami nem túl nehéz feladat), hanem szaporította is, és gondoskodott elterjesztéséről. Vannak azonban olyan dokumentumok is, amelyek szerint a növényt már korábban meghonosították a középkori Itáliában.
Vonzó, de mérgező
Ha olyan kisgyerek van a háznál, aki esetleg meggondolatlanul szájába veheti a növény levelét vagy bogyóját, inkább ne tartsunk babérmeggyet, mert minden része mérgező ciánsavat tartalmaz.
Ujjaink között dörzsöljünk szét egy levelet (de utána mossunk kezet!), és érezni fogjuk az erős keserű mandula illatot.
A méregkoncentráció a virágzás időszakában a legmagasabb. A faiskolákban gyakran kapható közönséges babérmeggy egyik közeli rokona a portugál babérmeggy (prunus lusitanica), amely azonban egyáltalán nem télálló.
A babérmeggyet nyáron a teraszon vagy az erkélyen, télen a lépcsőházban vagy a pincében tartsuk.
Babérmeggy gondozása
A babérmeggy (Prunus laurocerasus) dézsában is nagyra nő. A növények termete eltérő lehet: van közöttük felfelé törekvő és bokrosan terebélyesedő is. Akár kis- akár nagylevelű fajtáról van szó, a fényes levelek alakja mindenképpen a babérlevélre hasonlít.
Az apró, fehér virágok májusban nyílnak. Ezekből később feketés-piros bogyók fejlődnek. Napos, szellős helyen érzi jól magát, Nyáron lehetőleg a szabadban. Világos, hűvös, de fagymentes helyen teleltessük.
Nyáron bőségesen öntözzük, télen azonban ne tartsuk túl nyirkosan. A növekedési időszakban kéthetenként adjunk a növénynek tápoldatot. A nagyméretű növénynek nagyméretű dézsára van szüksége. Használjunk agyagos, humuszban gazdag földet. A kifejlett babérmeggyet csak néhány évenként ültessük át.
