Kerti növényekAktuális

Cikász pálmák (Cycas)

A cikászfélék nemzettségébe számos, egymástól jelentősen különböző növény tartozik. Az utóbbi időben szobanövényként még a ritkább fajok is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek.

Cikász ismertetése

A cikászfélék története a régmúltba nyúlik vissza. Bár nálunk hosszú ideig ismeretlenek voltak, manapság egyre gyakrabban találkozhatunk velük. Elsősorban a cikászpálmával (Cycas revoluta), de természetesen más fajokkal is.

Cikász félék

Ha különleges cikászfélét szeretnénk, sokáig kell keresgélnünk, elsősorban vetőmag kereskedésben. Ha magról vetjük, néhány évet várnunk kell, míg a magból közepes nagyságú növény fejlődik. Szobanövényként a következő cikászfélék tarthatók:

az ausztráliai Queenslandbol származó ritka Bowenia, a valamivel gyakrabban előforduló mexikói Ceratozamia, a legismertebb cikászféle a cikászpálma, a szintén mexikói Dioon nemzetség, az Afrikában honos Encephalartos számos faja, az ausztrál, mérgező növények közé tartozó Lepidozamia faj, a szintén Ausztráliában honos és szintén mérgező Macrozamia, a kubai Microcycas, a dél-afrikai cikászféle a Stangeria és a közép-amerikai származású, talán leginkább ismert Zamia. E növény levelei rövidek és kerekek.

Lassan nőnek

Bármelyik fajt is vásároljuk meg, mindegyikre igaz, hogy lassan nő. Sokszor egy-egy levélkoszorú csak két idény alatt fejlődik ki egészen. A cikászfélék esetében tehát sok türelemre van szükség. A kifejlett növények átmérője azonban elérheti a másfél métert is.

Cikász pálma
Cikász pálma

Gondozás

Ha a cikászféle már elért egy bizonyos kort, sok mindent kibír. A kifejlett növény ellenálló és gondozása sem okoz nehézséget. A fiatal egyedek viszont kicsit érzékenyebbek, különösen a növekedési időszakban, amikor a levélkorona fejlődik. Ebben az időszakban sokkal több meleget és magasabb páratartalmat igényelnek. Meleg napokon a leveleket permetezzük vízzel, így a levéllemezekre rárakódó szennyeződéseket is eltávolíthatjuk.

Vannak kertészek, akik azt javasolják, hogy a növények rostos törzsét öntsük le rendszeresen vízzel. Ezzel megtisztíthatjuk a növényt, és a levegő páratartalmát is növelhetjük. A permetezésnél és az öntözésnél is ügyeljünk azonban arra, hogy lehetőleg lágyított vizet használjunk, különben a leveleken csúnya foltok maradnak. Nyáron a növények több, télen kevesebb vizet igényelnek. Csak akkor öntözzük őket, ha földjük már kiszáradt.

A növekedési időszakban természetesen a cikászfélék  is igénylik a tápanyag utánpótlást. Az öntözővízhez tíznaponta adjunk egy adag tápoldatot. A cikászfélék esetében a szerves trágya is nagyon jó, ezt azonban be kell dolgoznunk a földbe. Átültetnünk csak akkor kell őket, ha a cserép már túl kicsinek bizonyul. A kifejlett növényeket elég néhány évente átültetnünk.

Vetés magról

Sokszor egyszerűbb hozzájutni a cikászfélék magjához, mint magukhoz a növényekhez. Egyes cikászfélék magja akkora, mint a dió, és kőkemény. Ezeket a magokat áztassuk be éjszakára langyos vízbe, majd ültessük el őket tőzeg és homok keverékével töltött cserepekbe. A cserepekre húzzunk szellőzőnyílásokkal ellátott fóliát, így ugyanis növelhet]ük a páratartalmat. Ezenkívül gondoskodjunk magas talajhőmérsékletről (30-35 °C) is.