Illatos nyáriorgona (Buddleja davidii)

Az illatos nyáriorgona, az örökzöld kerti szépség, mely színes és illatos virágokkal örvendeztet meg.

Nyáriorgona jellemzői

Ez a gyorsan növő cserje, az illatos nyáriorgona (Buddleja davidii), olyan növény, amelyet azért lehet ideális választásnak tekinteni, mert rövid idő alatt nagymértékben képes feldobni a kertünket bugás virágai révén. Míg a legtöbb cserje már elvirágzott, az egy év alatt akár 1,5-2 métert is megnövő növény még júliustól októberig is virágzik, és ha elegendő napfényt kap és tavasszal megfelelően visszametsszük, igazi pillangócsalogató, dús bokorrá fejlődik.

Az őshonosan Kínában és Japánban előforduló nyáriorgona mára egész Európában népszerű dísznövény, mivel nevelése viszonylag egyszerű, és az apró, akár 30 cm hosszúságú virágokból álló számtalan fürtvirágzat megkapó látványt nyújt. Lándzsa alakú, méregzöld színű, keskeny levelei szórt állásúak. Szoliterként, vagy több fajtát egy csoportban ültetve, nagyszerű hatást érhetünk el vele.

Jellemző Leírás
Botanikai név: Buddleja davidii
Származás: Kína, Japán
Levél: Lándzsa alakú, méregzöld
Virág: Bókoló, apró, akár 30 cm hosszú
Magasság: 1,5-2 m
Virágszínek: Fehér, rózsaszín, lila
Öntözés: Csapadékmentes időszakban szükséges
Fényigénye: Napfényigényes
Talajigénye: Jó vízgazdálkodású, tápdús, laza kerti talaj
Szaporítási mód: Magról
Tápanyag: Tápanyagban gazdag
Föld: Laza
Virágzási idő: Júliustól októberig

Gondozása

Az illatos nyáriorgona egy kifejezetten napfényigényes növény, így árnyékban eltorzulhat alakja, és szára felkopaszodhat. A talajra nem túl igényes, de a legjobban a jó vízgazdálkodású, tápdús, laza kerti talajt kedveli.

Öntözése csak a hosszan tartó csapadékmentes időszakban szükséges. Károsítókkal általában nem kell számolnunk, mivel jó ellenálló képességgel rendelkezik, de a nagyon hideg téli fagyok kárt tehetnek benne, ezért ilyenkor lehet, hogy tövig vissza kell vágnunk a növényt.

A nyáriorgona minden évben csak az új hajtásokon hoz virágot, ezért is fontos a megfelelő metszés. Tavasszal az előző évben kihajtott vesszőket arasznyira, a vastagabb ágakat pedig óvatosan vissza kell vágni. Ha levágjuk az elnyílt virágokat, a bokor szebb látványt nyújt, bár ez elég időigényes megoldás lehet.