Tavaszi vadvirágok képekkel

Lassan itt a tavasz és kezdenek nyílni a korán nyíló erdei tavaszi vadvirágok. Most bemutatunk 10. viszonylag korán nyíló fajtát.

1. Téltemető (Eranthis hyemalis)

Nem a téltemető a legkorábban nyíló vadvirágunk, de neve így is kedves és találó. Ez a mediterrán jövevény még a középkorban vadulhatott ki a kolostorkertekből, s a magyar flórába hamar beilleszkedett. Mintegy harminc kisebb-nagyobb állománya él ma az országban, főleg a Dunántúl gyertyánostölgyeseiben és a Kisalföld ligeterdeiben.

Ma még a Budai-hegységben is van populációja, de itt a fellelkesült kirándulók gyakran megtépázzák. A régről ismert és kedvelt dísznövény gumócskái időnként kertészetekben is kaphatók, Hollandiából importáljuk. Magvetésről is könnyen szaporítható, csupán a magokat érés után azonnal el kell vetni. Májusra már termést érlel, aztán visszahúzódik a gumóba.

Virágzási idő: február – március

2. Kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis)

A hóvirág a budapesti és általában a városi ember számára a tavasz első hírnöke. Valójában hóvirágnyíláskor a Mecsek déli lankái már rég tele vannak nyíló virágokkal. A mi hóvirágunk közép-, délkelet-európai növény, amely északra a Balti-tengerig is eljut. A Balkánon és Kisázsiában további rokon fajok is élnek, ezek részben ősszel virítanak. Hazánkban a hóvirág hegy- és dombvidéken csaknem mindenféle üdébb erdőtípusban közönséges.

Az Alföldön a folyóparti keményfaligetekben is nagy populációi élnek. A virágszedő asszonyok innen hozzák a városi piacokra, mert itt virít a legkorábban. Kedves, igénytelen kerti virág, sarjhagymáról és magról is szaporítható. Félárnyékos helyen, spontán módon is elszaporodik magról.

Virágzási idő: február – április

3. Kakasmandikó (Erythronium dens-canis)

Képről kemény tapintatú daliás virágnak látszik, valójában a törékeny, szerény szépség megtestesítője a kakasmandikó. Levele zöld alapon barna foltos vagy fordítva, nagyon változékony. Két egyforma levele nincs. A reggeli hidegben még összecsukva tartott virágait a délelőtti nap melegére szemmel látható gyorsasággal nyitja ki és csapja hátra a lepelleveleket.

Európai faj, Spanyolországtól a Fekete-tengerig terjed, de északról és délről hiányzik. Hazánkban a Zselicségtől a Kemeneshátig elszórtan fordul elő, többnyire gyertyános-tölgyesekben. Aggtelek környékén is él egy szép állománya. Régebben virágszedő asszonyok „tavaszi ciklámen”-ként piacokon árulták. Ma már tilos szedni, mivel védett virág. Kertben magvetésről szaporítható.

Virágzási idő: február – április

4. Tavaszi tőzike (Leucojum vernum)

A tavaszi tőzike néha még a hóvirágot is megelőzi, ami a virágzást illeti. Délről, a Dráva-síkról viszik a piacra. A szép Leucojiim nemzetségnek több mint tíz faja van, zömmel Dél-Európában, Kisázsiában élnek. Hazánkban két faj fordul elő. A tavaszi tőzike hazai előfordulására jellemző, hogy a főváros közelében sehol sem terem. Legközelebb a Börzsöny északi részén és a Bakonyban található szórványosan, a Délnyugat-, a Nyugat-Dunántúlon és a Beregi-síkságon viszont már sokfelé tömegesen is él. Tocsogós égeresekben, lápréteken milliós populációi is vannak. Hazánktól északabbra egyre ritkábbá válik. Védett növény!

Virágzási idő: február – március

5. Tavaszi csillagvirág (Scilla bifolia)

A kirándulók hóvirág virágzása közben szoktak rábukkanni a csillagvirágra. E két faj többnyire együtt fordul elő, csak a csillagvirág sokkal ritkább. Hazánkban vagy öt alfaja él, igen változékony, mégsem lehet semmi mással összetéveszteni. Az Alföldön folyóparti keményfaligetekben helyenként láthatjuk, de inkább a hegy- és dombvidékek virága. Az Északi-középhegységben és a Dunántúlon igen szeszélyes területi eloszlást mutat.

Hiányzik pl. a Mátrából, a Budai-hegység-Balaton vonalában igen ritka. Geofitonokban gazdag üde erdőkre, bükkösökre. gyertyános tölgyesekre, keményfaligetekre jellemző. Júniusra a többi geofitonnal együtt visszahúzódik. Közép-európai flóraelem.

Virágzási idő: március – április

6. Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus)

A síelők elragadtatással szoktak beszélni erről a valóban szemet gyönyörködtető virágról. A Tátrában, amikor az északi oldalakon még lehet síelni, a déli lejtőkön az olvadó hó csupa lila a miriádnyi sáfránytól. Néha még a vékonyodó hótakarót is áttörik a bimbók.
Hosszan elhúzódik a virágzása, mert a zsugorodó hófoltok szegélyében újabb és újabb virágok törnek elő.

Kevesen tudják. hogy ez a kárpáti bennszülött növény hazánkban is fönnmaradt két olyan vidéken, ahol a jégkori reliktumok előfordulása eléggé jellemző: Beregben és a Bakonyalján. Mindkét populáció kicsi, néhány ezres. termőhelyük (gyertyános-tölgyes. ligeterdei tisztás) szigorúan védett. Ne ültessük kertbe, sokféle egyéb kerti sáfrány van helyette.

Virágzási idő: március

7. Szártalan kankalin (Primula vulgaris)

A Pécs környékén lakóknak az igazi tavaszt alighanem a szártalan kankalin kivirítása jelzi. Ilyenkor ezrével tűnnek föl a Mecsek lankáin e szép virág halványsárga pomponjai. A Vértes-Bakonytól nyugatra és délre sokfelé előfordul, de hazánkban mégis a Mecsek környékére jellemző igazán. Régi, legeltetett erdőírtásokon is megmarad.

Atlanti-mediterrán fáj, kelet felé a Kaukázuson túl terjed. Ez utóbbi helyen piros virágú alfaja él. Tőlünk északabbra, Szlovákiában is előfordul, sőt az Északi-középhegységben, a Tarna vidékén is él egy eldugott kis populációja. Gyakori, közkedvelt kerti virág, sokféle
(főképp bíborlila) színváltozatát ültetik. A tavaszi kankalinnal is dekoratív hibridet képez.

Virágzási idő: március – április

8. Nemes májvirág (hepatica nobilis)

Vannak tölgyerdők a Dunántúlon – elsősorban a Mecsekben -, ahol áprilisban csupa égszínkék az erdő alja a rengeteg májvirágtól. Az Északi-középhegységben viszont csak a Karancs környékén fordul elő. Bükkösben is megtaláljuk, de üdébb és félszáraz tölgyerdőkre jellemző inkább. Könnyű megismerni. mert háromkaréjú, félig kitelelő leveleihez. kék virágaihoz hasonló a magyar flórában nincs. (Erdélyben viszont láthatjuk a szép erdélyi bennszülött H. transsylvanicát. Virága ugyanilyen, de levele háromszor három karéjú.)

A májvirág európai hegyvidéki faj, közeli rokonai élnek Kelet-Ázsia és Észak-Amerika hegyeiben is. Az erdélyi májvirággal együtt árnyas helyen jól tartható kertben, magjukat érés után azonnal vessük.

Virágzási idő: április

9. Illatos hunyor (Helleborus odorus)

Főképp balkáni elterjedésű növény, hazánkban a Dél-Dunántúl igen jellemző vadvirága. Kifejezetten mészkedvelő. A Mecsek vidékén tömeges, itt mindenféle tölgyerdőben előfordul, s megél az irtásokon is. Bimbói az első melegre kidugják fejüket az avar alól. Bódító illatú zöld virágai azonban csak áprilisban nyílnak tömegesen.

A hunyoroknál és még néhány, ebbe a családba tartozó nemzettségnél a csésze sziromszerű, maguk a szirmok kis, háromszög alakú mézfejtőkké alakultak. (Ilyen a téltemető is.) Az illatos hunyor  nagy, tenyeres. bőrnemű levele a hó alatt áttelel. s csak az új levél kihajtása után pusztul el. A csészék termésérésig nem hullanak le. Magját azonnal vetni kell. kertben jól megél, árnyékos helyen. de öntözött sziklakertben is.

Virágzási idő: február – április

10. Kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum)

A kisvirágú hunyor nyugat-balkáni, pannóniai flóraelem, hazánkban a Dunántúl hegy- és dombvidékeinek virága. Dorogtól a Nyugat Dunántúlig és Baranyáig sokfelé gyakori, de a másik két hunyorfajjal együtt nem fordul elő, az áreák érintkeznek egymással.
Ezt a növényvilágban gyakori jelenséget, amikor egy nemzetség fajai egymást területenként helyettesítik és kizárják, vikarizmusnak nevezzük.

Érdekes megfigyelnünk, hogy az egész Mecsekben közönséges illatos hunyor a Zengő tetejének savanyú talajáról hiányzik. ltt azonnal megjelenik kisvirágú fajtestvére. A kisvirágú hunyor virága is mindig zöld, de nem illatos és csak feleakkora, mint az előző fajé. Levele puha, nem kitelelő. Cseres- és gyertyános tölgyesben él.

Virágzási idő: március – április