Oregánó (Origanum vulgare)

Oregánó (Origanum vulgare)

Az oregánó klasszikus fűszernövény, az olasz konyha jellegzetes fűszere. A Földközi-tenger medencéjéből származó növény vadon ma már Európa egyéb területein is honos.

Oregánó fűszernövény

A szurokfű (Origanum vulgare) a majoránna közeli rokona, annál azonban finomabb, és jobban bírja a fagyot. Mivel azonban nem fagyálló, a kertben nevelt növényt télen takarjuk be ágakkal.

Mint a legtöbb fűszernövényt, az oregánót magunk is vethetjük otthon. Mivel azonban egy háztartásban rendszerint egyetlen növény is elegendő, egyszerűbb és sokkal kényelmesebb, ha palántát veszünk májusban, a piacon.

A pizza illata

Ha megérintjük, vagy egy levélkéjét elmorzsoljuk az ujjaink között, érezhetjük a növény erőteljes, jellegzetes illatát. Titokzatos, izgató illata mindenkinek ismerős: az olasz konyhát, a pizzát idézi. Nem mindegy, hogy a növény milyen éghajlaton él. Minél délebbre nő, annál intenzívebb a talaj és a meleg napsütés adta aromája.

A szurokfüvet hosszú története során többféleképpen is használták: tulajdonítottak neki szerelmi varázserőt, használták talizmánként a gonosz varázslók ellen, alkalmazták a kártevők ellen, adták gyógynövényként. Korábbi vélekedések szerint a sírra ültetve útmutató egy jobb élet felé.

oregánó fűszernövény
oregánó fűszernövény

Oregánó felhasználása

A szurokfüvet ma is többféleképpen használhatjuk fel: nemcsak friss vagy szárított konyhai fűszerként, hanem a modern természetgyógyászatban gyógynövényként.

Fűszernövényként

Fűszerként a fiatal hajtásvégeket és a növény leveleit használjuk.

A szurokfüvet nyáron, egészen őszig szedhetjük. Aromája a virágzási időszakban a legintenzívebb. Ha a szurokfüvet meg akarjuk szárítani télire, a hajtásokat a föld fölött kb. 5 cm-re vágjuk le. Vigyázzunk, hogy a növény gyökereit ne tépjük ki. Az ágakat kössük össze, és árnyékos, szellős helyre akasszuk ki száradni. A száraz hajtásokról szedjük le a leveleket.

A fűszert jól záródó üvegben tároljuk, hogy aromáját sokáig megőrizze.

Gyógynövényként

A szurokfű a természetgyógyászatban emésztésjavító és étvágygerjesztő szer.

TIPP: Ha a szurokfüvet késő ősszel bevisszük a lakásba, a cserepet világos, szellős, 15 °C-nál nem melegebb helyre tegyük.

Oregánó termesztése

A szurokfű 30-50 cm magasra nő. Sok hajtása szerteágazik. Négyszögletű szárai vöröses színezetűek. Ovális, olajmirigyekkel teli levélkéit finom szőr borítja.

Virágzás

A szárak végén csomóvirágzatba tömörülő kicsiny virágok színe vöröseslila vagy fehér, illatuk gyenge. A virágzási időszak júliustól szeptemberig tart. A szurokfüvet ilyenkor használhatjuk fel a konyhában.

Fény és hőmérséklet

Az oregánó a meleg, napos helyet kedveli. Ha télen azonban a szabadban hagyjuk, óvjuk a növényt a fagyoktól.

Öntözés, tápanyag

A cserépben vagy az erkélyládában nevelt szurokfüvet rendszeresen kell öntöznünk, míg a kerti növényt csak hosszabb szárazság idején. A cserepes szurokfüvet havonta trágyázzuk is.

Föld

A szurokfű nem igényel különleges talajt, sőt, éppen ellenkezőleg: a sovány, száraz talajban fejlődik a legjobban. A cserepes növényeket tavasszal ültessük át.

Metszés

A növényt egész nyáron, sőt még ősszel is visszavághatjuk, és a leveleket felhasználhatjuk fűszerezéshez. Érdemes néhány levelet megszárítani télire. A szárakat a föld fölött kb. 5centiméterrel vágjuk vissza.

Szaporítás

A fűszernövények  a nagy tövek osztásával szaporíthatók a legegyszerűbben, de magvetéssel vagy dugványozással is próbálkozhatunk.