Őszi bogyós gyümölcsök a kertünkben

Az őszi kertbe ültetendő növények között a bogyós gyümölcsök különleges helyet foglalnak el. Ezek az ízletes terméseikkel nem csak díszítik kertünket, hanem finom csemegeként is szolgálnak. Emellett gondozásuk egyszerűbb a gyümölcsfáknál, és sokoldalúságuknak köszönhetően például sövényként is ültethetők. A bogyósok palettája széles skálán mozog, melyből kiemelkednek a szeder, ribizli, egres és málna.

Szeder

A szeder tulajdonképpen gyűjtőnév, hiszen megszámlálhatatlan nemesített fajta tartozik ide, vannak különböző színű termésű, eltérő méretű vagy éppen tüskés és tüskétlen változatok is. Közös azonban mindegyikben, hogy a napos, szélvédett, nem fagyzugos helyeket kedvelik, a talajt tekintve pedig magasak az elvárásaik, jó vízgazdálkodású, folyamatosan nedves, tápanyagban gazdag közegben fejlődnek kielégítően.

A rusztikus, buja szederbokornak érdemes már az ültetéskor támrendszert építeni, például leásott oszlopok közé kifeszített drótokból. A szeder vízigénye közepes-magas, talajának sosem szabad teljesen kiszáradnia, de a pangó vizet sem tűri. Nyáron rendszeresen öntözni kell. A szeder habitusánál fogva alkalmas nyíratlan sövénynek is, de például íves támasztékra, pergolára is terelhető, így dekorációs értéke még kiemelkedőbb lesz.

A gazdag termés záloga a szakszerű metszés, melynek alapjait minden szedres gazdának el kell sajátítania.

Ribizli

A ribizli vagy más néven ribiszke, sokkal inkább való a kezdő vagy bátortalan kertészkedőknek, tartása ugyanis roppant egyszerű és általában problémamentes. Az egyetlen érdemi feladat a metszés, ami szintén könnyen elvégezhető, a sűrűn fejlődő fiatal vesszőket folyamatosan ritkítással kell karbantartani, az idősebb növények esetében pedig a már 4-5 éves vázágakat kell szanálni, hogy a bokor megújulhasson.

A talajt tekintve a tápanyagdús, de egyebekben átlagos kerti közeg a megfelelő, a csemeték pedig enyhe árnyékba is kerülhetnek, például nagyobb, ritkásabb lombú fák alá. A ribizli is sokrétűen felhasználható, telepíthető extravagáns sövényként, szoliter-növényként, de akadnak törzsre nevelt változatai is, melyek nagyon díszesek.

Egres

Az egres kissé kiment a divatból, nagyanyáink korában azonban szinte minden vidéki kertben megtalálható volt. A köszméte néven is ismert gyümölcs a fanyar, savanykás íze miatt elsősorban a felnőttek kedvence, a gyerekek általában nem szeretik. Megjelenését tekintve dús bokor vagy alacsonyabb fa, termése pedig változattól függően lehet zöld, sötétbarna vagy akár piros is.

Az egres nem kényeskedő növény, az egyetlen igénye az enyhén savanyú talaj, melyet könnyen biztosíthatunk számára, ha az ültetésnél a kitermelt föld helyett zsákos kiszerelésű, savanyú termőföldet helyezünk vissza az ültetőgödörbe. Egyebekben ez a gyümölcstermő cserje csupán időnkénti öntözést és egy tavaszi visszavágást kíván meg, ezáltal tapasztalatlanabb kertészkedőknek is üzembiztos választás.

Málna

A málnát  nem kell bemutatni, közkedvelt gyümölcs, ám a boltok polcain egyre ritkább vendég, nehéz ugyanis munkaerőt találni a fárasztó és a tüskék miatt sokszor fájdalmas málnaszüretre. Remek megoldás lehet ezért a házi málnás, ugyanakkor ez a gyümölcstermő nem feltétlen kezdőknek való, tartása ugyanis kissé körülményes. Málna ültetése, metszése és gondozása >>>

A málna is a savanyú talajt kedveli, támrendszerre van szüksége, sekélyre hatoló gyökérzete miatt érzékeny a gyomosodásra, vízigénye magas, ráadásul sajnos többféle növénybetegség és kártevő fenyegeti. Metszési feladatai speciálisak, nyáron a termővesszők ritkító metszését, majd ősszel a termővesszők visszametszését kell megejteni. Mindezek ellenére érdemes belevágni a málnázásba, hiszen gyümölcse talán a legízletesebb a bogyósok között!