Hogyan ássunk szakszerűen?

Az ásás az ültetőközeg minősége szempontjából fontos művelet, de talán a legkevésbé kedvelt kerti elfoglaltság. Különböző technikák léteznek, de az sem mindegy, milyen szerszámokat használunk!

Ásás módszerek

Kiskerti viszonylatban a talaj-előkészítő ásás ásónyom mélységű (20-30 cm mélyre ható) földforgatást, talajlazítást jelent. Ez megfelel a zöldségek és dísznövények többségének.

Gyökérzöldségek esetében inkább az ún. hollenderezésre van szükség, ami mélyebb, 50-60 centi mélyre hatoló ásást jelent. Az így preparált talajban a sárgarépa, a pasztinák vagy épp a torma sokkal nagyobb lesz, és a termésátlag is megnő.

Ha tavaszra maradt a komposzt kihelyezése, az egyenletesen kiterített komposztréteget sekély mélységben, de egyenletesen bele kell dolgoznunk a földbe. Veteményeskertben – hosszanti elrendezésnél  – ássunk egy barázdát, töltsük meg komposzttal, majd a következő barázdából kiásott földet szórjuk az első, már megtöltöttre és így tovább.

Bonyolultabb eljárás az ún. rigolírozás, melyet elsősorban gyümölcsfáknál és szőlőtőkéknél szokás alkalmazni. Lényege, hogy a mélyebbre ható ásás során a kitermelt rétegeket nem ugyanabban a sorrendben juttatják vissza, így például a humuszban gazdag felső réteg alulra kerül.

Ásás eszközei

Általánosságban fontos, hogy az ásó nyele sima és erős, az ásófej pedig lötyögésmentes rögzüljön rajta. Segít, ha az ásó feje taposóval van ellátva.

A hagyományosan elterjedt nevén kubikos ásó (hagyományos ásó) széles vállú, lefelé csúcsosodó, hegyére állított háromszöget formázó eszköz, mely minden talajtípuson jól használható.

 

Az ún. kunde-ásó ellenben szögletes, majdnem téglalap alakú. Kötött talajon nehéz vele dolgozni, elsősorban szabályos mélyedés (ültetőgödör) ásásakor vagy feszítő mozdulatokhoz (pl. cserjék, facsemeték kiemelésekor) hasznos.

Az ásóvilla (vasvilla) kifejezetten az erősen között és köves talajokhoz alkalmas.